Magyarországon nem túlságosan ismert Szent Patrik ünnepe, amiben talán az is közrejátszik, hogy a ír bevándorlók száma sem tavaly, sem az elmúlt ezer évben nem érte el a kritikus tömeget a magyar társadalomban és értékelhető nagyságú ír kisebbséggel csak az ír kocsmák környékén lehet találkozni.
Nem így van ez az USA-ban, ahol a lakosság jelentős százaléka rendelkezik ír gyökerekkel felmenőkkel és további jelentős százaléka szívesen kap bármilyen alkalmon, amikor inni ünnepelni lehet. Ez a kombináció egyenesen vezetett a Szent Patrik napi felvonulásokhoz, amelyek közül egybe Alexandriában mi is belekóstolhattunk.
Alexandria lakóiról már tudjuk, hogy otthonosan mozognak a kereskedelemben, de tehetségüket az idegenforgalom területén is kamatoztatják. Erre utal, hogy ingyenes a Trolleybus (örök hála érte :) és egy héttel előrébb tartják a Szent Patrik napi felvonulást, mint Washingtonban. Szóval, aki kíváncsi rá, egy héttel előrébb elmegy, megveszi, amit ilyenkor meg kell (zöld kalapot, nyakláncot, sört, egyéb bizb*szt) és újra megéli az írségét. Viszont ha már megnézte, akkor egy héttel később a washingtoni parádéra már nem megy el (hacsak nem fogad vendégeket - üdv Dávidnak és Csibének! :) és nem vásárol ismét. Szóval, zseniális az ötlet, Szent Patrik pedig csak megbirkózik a gondolattal, hogy egy kis amerikai város lakói egy héttel korábban vonuljanak fel az emlékére. Persze kockázatok azért vannak, pl. esik az eső/hó vagy Washington nem egy, hanem két héttel hozza előre a saját parádéját, de hát az élet, mint tudjuk, nem habostorta.
Aki még nem látott parádét (vagy már látott, de az utolsót már közel harminc éve), annak elmondom, hogy is néz ki egy Szent Patrik napi felvonulás az USA-ban. Nos, röviden összefoglalva mindenki, mondom mindenki felvonul, aki él és mozog, ideértve a helyi rendőrkapitányt, a Nemzeti Gárda díszegységét, a környékbeli motoros rendőröket, a környékbeli (vállalható) motoros bandákat és/vagy veterán autókat, a szépségkirálynőket, a kiscserkészeket, az épkézláb (?) kutyákat, a környékbeli ír tánccsoportokat, a baráti skót dudásokat és végül a helyi ír kocsmák törzsvendégeit hagyományőrző egyesületet. Mindezt képzeljük el egy két-három órás hosszú menetben, a helyiek és a turisták élénk integetése kíséretében ír dallamokkal a háttérben.
A helyszínen a zord időjárás dacára fényképeket is készítettünk, eleget téve a vizuális típusú k. olvasóim igényeinek:
Szent Patrik mindenkinek üdvözletét küldi:
Fradi-kompatibilis ünnepi kellékek:
US Army:
Skót segédcsapatok (a csákók készítés során pulikutyákat nem használtak fel):
Skót-birodalmi segédcsapatok:
Ír farkaskutyák a beszaladgáló kisgyermekek féken tartására a felvonulás büszkeségei
