Az elmúlt bejelentkezésem óta hazalátogattam és sokatokkal személyesen is volt alkalmam találkozni, köszönet érte! Nemrégiben Gina is szerencsésen megérkezett, így már ismét együtt járjuk az élet girbe-gurba és Washington nyílegyenes utcáit...

Erről lesz még alkalmam bőven beszámolni, de gondolom, most mindenki a (hó)helyzetre kíváncsi. :) Ne is szaporítsuk a szót, vágjunk bele!

A legfontosabb, hogy mindketten jól vagyunk, meleg és biztonságos helyen, alkohollal, gluténmentes ropival, valamint salsa chipssel jól felszerelkezve.

A halálos áldozatokkal is járó vihar miatt eddig 11 államban hirdettek szükségállapotot, lezárták New York összes repülőterét, holnap reggel 7-ig nem közlekedhetnek a kocsik, a metró és a vonat felszíni vonalai nem járnak. Több mint 200 000 ember van áram nélkül, eddig egy nap alatt fél méteres hó esett.

Nekünk elvileg most Washingtonban kellene lennünk, de az intézet a soros képzési moduljára New York-ban kerül sor, így most a Central Park közeléből szemlélhetjük a hóvihart és a hóba borult várost.

A helyi hírcsatornák által nemes egyszerűséggel csak MONSTER STORM-nak (óriási viharnak, vagy inkább szörnyen nagy viharnak) nevezett események a mi programunkat is alaposan felkavarták. Tegnap délelőtt még úgy volt, hogy a program résztvevői férjük/feleségük/életük párja ("significant others") kíséretében közösen nézik meg az Ellis szigeten lévő bevándorlási múzeumot, de a kompjáratokat már tegnap törölték. Aztán szombaton elkezdett esni a hó és csak esett, esett... Úgyhogy kihasználtuk a két program közötti szabadidőnket és kimentünk a Central Parkba.

Na jó, és készült egy hóangyal is:

Alighogy visszatértünk a hidegből, kiderült, hogy bezárt az az étterem, ahova közösen vacsorázni mentünk volna és valamint a vihar miatt a Broadway-en is lemondták az összes előadást. Miután a szellemi és a fizikai tápláléktól így megfosztottak minket, kénytelenek voltunk ismét útra kerekedni, hogy legalább az utóbbiról magunk gondoskodjunk. Sajnos levadászható mamutok nem voltak a közelben, az éttermek pedig a vihar ellenére (vagy pont a miatt) teljesen tele voltak, egy nagy és mozdulatlan élelmiszerbolt becserkészése tűnt a legvállalhatóbb feladatnak. De csak elvileg. :)

Az utcákon hóvihar tombolt 60 km/órás széllel, kavargó hóval és fél méteresnél is nagyobb hóakadályokkal. Autók, buszok sehol, viszont minden második keresztutcában villogó rendőrautók zárták le a forgalmat. Mint utóbb kiderült, teljes gépkocsikorlátozást vezettek be egész New York Cityben és akit a rendőrök elkaptak, azt kiszállították a kocsijából. Csak a sugárutakat tisztították, láttunk például négy tolólappal és hólánccal felszerelt kukásautót, ahogy egymás után haladva próbálták letakarítani a 7. sugárutat. Kb. ekkora sikerrel:

Két bolt a hó miatt már bezárt, de a harmadiknál végül is sikerrel jártunk, beszereztük a bevezetőben említett alap túlélőkészletet, amely reményeink szerint kitart holnapig. Ha mégsem, akkor terveink szerint szobáról szobára haladunk és elpusztítjuk a minibárok készleteit. De ha a negyvenedik emeleten is végeztünk, tényleg nem tudom, mihez kezdünk...

Ahogy most kinézek az ablakon, a hó még mindig csak esik, esik... Holnapra lehet, hogy az eddig lehullott 20 hüvelyk mellé még 10 érkezik. Ez összesen 75 centimétert jelent, megdöntve minden eddig mért rekordot. Ekkora hóban már se hóangyalt, se hóembert nem lehet csinálni, úgyhogy tessék abbahagyni, ez nem vicces.